Rólunk

“Amikor még a Győri Balett táncművésze voltam, nem gondoltam, hogy egyszer saját ötleteimet fogom önállóan megvalósítani, (színpadra vinni) azt meg még kevésbé, hogy mind ezt a flamenco nyelvén teszem. Fotó: Győri Balett-ból. Sérülésem után,1991-ben fordultam (az itthon még ismeretlen idegen kultúra) a flamenco műfaja felé. Önerőből képeztem magam külföldi kurzusokon, majd hosszú évek alatt neveltem ki itthon táncosaimat, zenészeimet. Videó: Lippai Andrea kezdetek. Először Latidos együttes néven alakultunk meg, melynek 1998 és 2006 között szólistája, koreográfusa, művészeti vezetője voltam, majd 2006-ban alapítottam meg a FlamenCorazónArte Táncszínházat. Célom a flamencot egyedi táncszínházi formában, élő zenei kísérettel, beemelni a magyar táncszakmába.

2001-ben még a Budai Várban lévő Nemzeti Táncszínház épületében számomra óriási dolognak számított mikor Török Jolán igazgatónő felkérésére szóló estemmel először debütálhattam. (Csak azért is tánc, tánc, tánc – Ritmo de mi corazón – „Táncos élettörténetem flamenco zenei- stílusokra”) Kiváló, inspiráló (magyar és spanyol) táncművészekkel, színészekkel, zenészekkel dolgozhattam együtt az évek során, akiknek nagyon hálás vagyok mert általuk jöhettek létre azok a fúziós darabjaim, amiben más műfajokkal, teremtettünk különlegesen egyedi hangvételű produkciókat. Pl:

• Fúzion Duende (indiai tánc-magyar néptánc-flamenco)
• Lélekhúrok (argentin tangó-flamenco-versek)
• Lorca Est „Szívemben tenger szenvedélyem” (színészet, költészet-versek magyarul-lovári nyelven, és spanyolul, festészet, fotó, magyar néptánc, flamenco)
• Bailamor (argentin tango -flamenco)

Küzdelmes utat jártam be, de nem bántam meg, sőt több szempontból is büszkeség tölti el lelkem. Egyrészt, mert mára a flamenco a magyar táncélet részévé vált, és kivívtuk méltó helyét a szakmában, másrészt, mert átadhattam gyermekeimnek és vejemnek e csodálatos, de embertpróbáló táncszakmánk szeretetét. Mindezt nemcsak a színpadi jelenlét formájában, hanem az oktatás, a másoknak továbbadás tekintetében is, ami azt jelenti, hogy az áramlás részesei vagyunk.

Lányom, Pirók Zsófia, beleszületett, majd beleszeretett a flamencoba, és ma már ő viszi a vállán FlamenCorazónArte Táncszínház vezetését, másik leányom, Pirók Panka pedig a magyar néptánc oktatásában jeleskedik férjével, Horányi Csabával. Férjem, Pirók Péter az erős háttértámogatónk, aki szintén művész családban született, édesapja, Pirók József, a Magyar Állami Operaház díszletgyártásának főfestője, és a Magyar Televízió diszletgyártásának megteremtője volt, így szakmaiszemmel, nagy rálátással sokoldalúan segíti munkánkat.

Családunkban a hivatásunk, művészetünk, az életformánk, melyben folyamatosan egymást segítjük, gazdagítjuk inspiráljuk, minden téren. Nem rendelkezünk fenntartóval, így mi végezzük családi formában az egyesület működésével járó teljeskörű adminisztratív, marketing, művészeti, oktatási, valamint a működéshez szükséges összes szervezési feladatot.”

Lippai Andrea